A világörökség része
A Várnegyed Budapest egyik legromantikusabb sétálóhelye. Középkori kisváros, hangulatos utcákkal, régi házakkal, gázlámpákkal és gyönyörû mûemlékekkel. A Dísz térrõl indul a negyed fõ utcája - a Tárnok utca - a mai központ, a Mátyás templom felé. A teret és az utcákat színes, kis házak szegélyezik. A kanyargó utcák és a keskenyebb épületek még a középkorból maradtak fenn, helyenként értékes gótikus ablak és ajtókeretek díszítik õket. Az elegáns barokk és copf paloták a török utáni újjáépítés emlékei.
A várbéli házak különlegességei a kapualjak középkori ülõfülkéi. Érdekességük, hogy a török utáni újjáépítéskor befalazták, majd gyorsan elfelejtették õket. A háború bombázásai alatt kerültek csak elõ. Valószínûleg a házba érkezõ vendégek kísérete várakozhatott e román, gótikus és reneszánsz kõívekkel díszített ülõfülkékben egykoron. Ma pedig Buda olyan 'specialitásai', amelyek minden más várostól megkülönböztetik.
A Várpalotában elhelyezett legnagyobb múzeumok mellett számtalan érdekes gyûjtemény -Hadtörténeti Múzeum, Arany Sas Patikamúzeum, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Középkori Zsidó Imaház, Telefónia Múzeum, Zenetörténeti Múzeum - és sok izgalmas galéria mûködik a Várnegyedben.
Itt található a Budapest Hilton Hotel is, amely talán a legszebb Hilton a világon. Oldalszárnyában egy középkori dominikánus kolostor maradványai bújnak meg.
A Várnegyed különlegessége az 1827-ben alapított Ruszwurm cukrászda, melynek hangulatos kis termeiben még ma is a múlt századi, eredeti berendezés, és a régi receptek híres édességei várják a vendégeket.

A Várhegy déli részét a Királyi Palota foglalja el. A híres középkori palotát a török elleni harcokban rombolták le, látszólag csak az erõdfalakat hagyva meg mementóul. A területet a kialakuló új szintig feltöltötték, és a ma látható impozáns barokk palotát építették rá, amelyet Mária Terézia kezdett el építetni, majd a XIX. században a magyarok kezdeményezésére bõvítettek mai formájára. A palota a II. világháború alatt teljesen kiégett. A palotának nincs egyetlen része sem, ahol hajdan volt királyok fényûzõ lakosztályaiban gyönyörködhetnénk. Helyettük fontos kulturális intézmények és múzeumok foglalják el termeket, a Magyar Nemzeti Galéria, a Széchenyi Könyvtár, a Kortárs Mûvészeti Múzeum - Ludwig Gyûjtemény, és a Budapesti Történeti Múzeum.

1895-1902 között  épült neogótikus stílusban,  melynek tervezője, építője: Schulek Frigyes volt.A középkorban a várnak ezt a részét a halászok céhe védte, innen kapta a nevét.
A mai halászbástyának természetesen semmilyen védelmi szerepe nem volt. Egy látványos kilátóterasz, impozáns lépcsőkkel és sétautakkal.
Az esténként kivilágított bástyasor szembõl, a pesti Duna-partról festõi látványt nyújt. E városképet nem véletlenül vette fel az UNESCO 1988-ban a Világörökség listájára.

A Nagyboldogasszony templom-közismert nevén Mátyás templom építésének idejét a XIII. század 50-es 60-as éveire tehetjük. Ez volt a Várhegy első temploma, melyet IV. Béla a város alapítása után kezdett el építeni.
A XIV-XV. század fordulóján háromhajós gótikus csarnokká építették, majd a 15. század 70-es éveiben Mátyás tovább bővítette a királyi oratóriummal és a ma részben látható déli toronnyal, ekkor helyezte el rajta hollós címerét.
A későbbi korokban csak kisebb átalakítást végeztek el rajta.
Mai, neogótikus alakját 1874-76 között kapta, amikor Schulek Frigyes tervei alapján átépítették és bővítették.
A második világháborúban súlyosan megsérült templom helyreállítása a 70-es években fejeződött be.
A templom tetejét a pécsi Zsolnay gyárban készült majolika cserepek fedik
Falfestményei a szokásos bibliai jelenetek mellett a magyar történelem legfontosabb jeleneteit örökítik meg. Kitûnõ akusztikájának köszönhetõen gyakran ad helyet hangversenyeknek.

A Gellérthegyen emelkedő 14 m magas bronzszobor , a  Szabadság-szobor Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása, mely 1947-ben készült el az ország felszabadításának emlékére. A rendszerváltás után a szobrot nem bontották le, mivel annyira egybeforrt a város panorámájával. A pálmaágat tartó nőalak lábánál két másik szobrot találni: egyik a haladás, másik a gonosszal való harc allegóriája.

Elsõ volt a Dunán átívelõ állandó hidak közül. Megszületését gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük akinek egy teljes hétig kellett várakoznia, hogy átjusson a folyó egyik partjáról a másikra édesapja temetésére. Ekkor született meg az a gondolat fejében, hogy állandó hidat kell építeni a városnak. A híd 1849-re készült el William Clark építész és névrokona, Adam Clark építésvezetõ közremûködésével. Azóta méltán vált a város egyik jelképévé. Különlegesen szép látványt nyújt este kivilágítva. 1999-ben nagyszabású rendezvény keretében ünnepelte 150. születésnapját, amelyre felújították a díszkivilágítást.

Budapest legszebb parkja a Margitsziget, amely a Duna közepén a Margit és Árpád híd között fekszik. Eredetileg három különálló sziget volt itt, a Fürdõ-, a Festõ- és a Nyulak szigete. Ezeket vették körül közös betonozott parttal a XIX. századi folyószabályozások idején, kialakítva, a sziget mai 2,5 kilométer hosszú méretét.
A szigeten már a római korban is laktak, a középkorban kolostorok választották védett nyugalmát és a királyok használták vadászterületnek. Nevét IV. Béla király lányáról, Margitról kapta, aki a tatárjárás után hálából egy margitszigeti kolostorba vonult. A török uralom véget vetett a kis kolostor sziget virágzásának. Évszázados elhanyagoltság után csak a XIX. század keltette új életre a szigetet, amikor nyilvános park és szórakozóhelyként nyitották meg a nagyközönségnek. Ezt az tette lehetõvé, hogy 1900-ban megépült a Margit híd szárnyhídja, és a szigetet már nem csak csónakon lehetett megközelíteni.
Ma a csaknem 100 hektáros parkban az autóforgalom kizárásával biztosítják a nyugalmat. Az autóparkolók a sziget északi végén vannak, s onnan bérelhetõ, többszemélyes 'családi kerékpáron' ún. Bringóhintón vagy gyalog járható be a terület. A városi 'jogging' gyakorlói a Duna-parton futják körbe.
A park gyönyörû és nagyon változatos. Százesztendõs gesztenyefákkal szegélyezett fasorok, angol-, japán- és francia kertrészletek váltják egymást. Kolostorok fennmaradt romjai, régi víztorony és különféle sportpályák színezik a kínálatot. Itt van a város legnagyobb szabadtéri strandja, a Palatínus, és a legszebb szabadtéri színpad.

A sziget északi végén áll a patinás Grand Hotel Margitsziget, és mellette a modernebb Termál Hotel Margitsziget, amelynek fürdõ és gyógyrészlege a szigeten található termál-kutak vizét hasznosítja nemzetközi hírû színvonalon különbözõ mozgásszervi betegségek kezelésére.

A századfordulón épült meg és azonnal Budapest és a Dunai panoráma egyik meghatározó elemévé és legkedveltebb szimbólumává vált. Jellegzetesen eklektikus épület. A sok kis torony és a kõcsipke a város egyik legdekoratívabb épületévé teszi. A magas rangú vendégek tiszteletet parancsoló kõoroszlánok között léphetnek be az épületbe, majd díszes lépcsõn jutnak el a kupolaterembe, amely a legelegánsabb állami fogadások színhelye. Innen nyílik a két szimmetrikus szárny, mely egykor az alsó- és a felsõháznak adott otthont. A Parlament belsõ terei és díszítése mindenképpen megér egy látogatást. 2000 óta a közönség itt tekintheti meg a koronázási jelvényeket.

Budapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet. Bizonyára az épületsor és a korszak egyik csúcsteljesítménye, kilenc évi munka után, 1884-ben tartották meg az Operaház nyitóelõadását. A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsõházát és nézõterét a kor legnagyobb magyar festõinek - Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly- freskói díszítik. Elsõ igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Jelentõs vendégkarmesterei között egyaránt megtalálható Otto Klemperer, Sergio Failoni és Lamberto Gardelli. Az európai operaházak között ma is vezetõ helyet foglal el. Az épületet nem operarajongóknak is élmény megtekinteni.

A Hõsök tere zárja az Andrássy utat közvetlenül a Városliget bejáratában. A monumentális forma méltó lezárása az elegáns Andrássy útnak és magasztos emléke a magyarok ezeréves európai történetének. Az emlékmû részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A tér közepén 36 méter magas kõoszlopon áll Gábriel arkangyal szobra (amely nagydíjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon). A legenda szerint az angyal megjelent államalapító Szent István királyunk álmában és elhozta neki a koronát. Az oszlop talapzatán áll a honfoglaló legendás 7 vezér szobra. A két félkörbõl álló oszlopcsarnok figurái a magyar történelem híres királyait, uralkodóit és személyiségeit mutatja be. A szoborcsoport eleganciáját és a tér ünnepélyességét fokozzák a tér két oldalán álló antik formájú múzeumépületek, a Szépmûvészeti Múzeum és a Mûcsarnok.

A fõváros legnagyobb (8500 fõt befogadni képes) temploma viszontagságos körülmények között épült fel. Az alig megkezdett földmunkákat az 1848/49-es szabadságharc állítja le, majd az 1851-ben megkezdett építést két tervezõépítész halála is késlelteti, és közben még a kupola is beomlik. A görögkereszt alaprajzú templomot végül 1905-ben szentelték fel.
A Duna közelsége miatt hatalmas alapokat és három föld alatti pinceszintet kellett a templom alá építeni. Így majdnem akkora ház van a föld alatt, mint a föld felett. 60 év alatt építették fel a Bazilikát, amely két mûvészeti korszakot - klasszicizmust és eklektikát - is felölel. A templom belsejében kivételes mûalkotások idézik a névadó Szent Istvánt, a magyar állam és egyházalapító királyát.

Az impozáns kupola uralkodik az épületen, melynek peremére érdemes felmenni. A Budapesten egyedülálló, 360 fokos körpanorámában 96 méter magasságból gyönyörködhetnek a látogatók. A felfelé vezetõ út jelentõs részét korszerû és biztonságos felvonóval tehetik meg, majd ezt követõen csigalépcsõn jutnak el a körkilátóba

A világ második legnagyobb zsinagógája 1859-ben épült  Ludwig Förster bécsi építész  tervei alapján, bizánci-mór stílusban. Háromhajós csarnoka háromezer főt tud befogadni.
A zsinagóga rövid egyemeletes oldalszárnyakkal határolt, elõudvarra nézõ háromhajós csarnokrendszerû kéttornyos templom, nyerstégla burkolatú, romantikus architektúrájú, orientális hangvételû fõhomlokzattal épült. A csarnokrendszerû, csaknem egyenlõ magasságú, téglalap alaprajzú belsõ teret hosszantilag kétszintes homlokvonala és öntöttvas oszlopok osztják három hajóra.
A zsinagóga belsõ, mûvészileg legjellemzõbb része a csegelyes kupolával fedett Szentély. Három lépcsõ vezet fel a rabbi- és a kántorüléshez, melyek közvetlenül a Frigyszekrény elõtt állnak. A Frigyszekrényt kupola zárja le, melynek tetején Dávid-csillag magasodik.
A templom belsõ tere keleties hangulatú, rendkívül gazdag ornamentikával díszített. A falfestés, a mennyezeti dekoráció, a csillárok, falikarok, a Keleti fal kiképzése mind a templom belsõ munkáit irányító Feszl Frigyes munkái.
A zsinagógához 1931-ben hozzáépített oldalszárny ad helyet a Magyar zsidó Múzeumnak. Kiállítása a római kortól mutatja be a magyar zsidó vonatkozású történeti, vallási, és művészeti emlékeket, dokumentumokat.
A wesselényi utcából nyíló Hősök templomát szintén 1931-ben építették az I. világháborúban elesett magyar zsidók emlékére.
Az udvaron álló szomorúfüzet formázó Holocaust emlékmű a II. világháborúban elhurcolt hatszázezer magyar zsidó emlékműve. Fém levelein az odaveszettek névsora olvasható.

A Dohány utcai zsinagóga és annak környezete az egykori budapesti zsidó negyed a központja az évrõl évre megrendezésre kerülõ Zsidó Nyári Fesztiválnak. Amikor is képzõmûvészeti, komoly - és könnyûzenei koncertekkel várja a közönséget. További információ: www.jewishfestival.hu